A védikus asztrológia mezsgyéjén át szeretnék néhány érdekességet is bemutatni a kultúráról, főleg az ünnepekről. ezeket természetesen, az idő (szanszkritul: kála ) befolyásolja. Egy idő után fogjátok látni, befogadni, ez is hozzátartozik az asztrológiához. Nemcsak az asztológiai tények, hanem a kulturális háttér is fontos.

HOLI – azaz tavaszköszöntő ünnepek

Indiában, velünk ellentétben hat évszak van. A tavasz, a nyár, az ősz, a tél, ez eddig nálunk is így van. De Indiában becsusszan még két évszak, a tavaszi és az őszi monszun időszak, ami csak az esőről szól, semmi másról. Ilyenkor, régen még a vándorszerzetesek sem vándoroltak, legalább 40 napi egy családnál, vagy valahol meghúzták magukat.

A tavasz Indiában február vége – március eleje, ott ilyenkor már meleg van. Ez az évkör legkedvezőbb időpontja. A holi ünnepköre azt jelenti, hogy az emberek várják a szép időt, a termést elvetik, várják, hogy éldjen a természet, kezdődjön már el a zöldellés, a termés, a természet kivirágzása (talán nálunk a húsvéthoz lehet hasonlítani, és az előtte lévő szokásokhoz pl. ilyen busójárás, kiszebaba égetés).

Az ünnep phálgun hónap teliholdas napjára esik.

Az ünnepkör legfényesebb napja idén március 7.-8. Ez az kezdődik, hogy Krisna és Rádha szülőfalujának lakói, a brijbasik mai leszármazottai átmennek egymás falujába, és jelképes harcot folytatnak. A helyiek minden nap pink, sárga, piros, kék színekben fürdeti egymást, a színek az életöröm, a szeretet, és vidámság kifejeződése. A családtagok ilyenkor megvendégelik egymást, bekenik egymás arcát festékkel és azt kívánják, hogy szeretet, öröm, és gyermeki játékosság köszöntsön be az éltükbe, és színes, szép, sok öröm.

A festékek különben természetes alapú növényi festékek, virágok pora vagy ételfesték.

Az ünnepet számos területen ünneplik, és néha területenként eltérnek kicsit egymástól, de egy közös jellemzője van. Ilyenkor nem számítanak a társadalmi konvenciók, a szabályok, sikamlós tréfák ütik fel a fejüket, akár idegenekkel szemben is. Sok helyen máglyát is gyújtanak, hogy elűzzék a rossz szellemeket, akiket jelképesen a tűzbe dobnak. ( Emlékeztet benneteket ez valamire?)

A hagyomány szerint Rádhá, Krisna kedvese ( belső szeretet energiája volt az első, aki így megfürdött a színekben, követői sokszor az ő szobra előtt énekelnek ilyenkor.

Később, a XVI. században, pont erre a napra esik egy nagy szent megjelenési napja is, aki eléggé forradalmosítja a vaisnava vallást, ő lesz Caitanja Mahaprabu.