Nap Shathabisha a Vízöntőben – Hold Mágha az Oroszlánban, Telihold 3/3.

Ahogyan mondtam már, ez szombaton fél kettő óra körül teljesedett be. Napközben. De a hatásokat előre is éreztük, és még érezni fogjuk két hétig, amíg el nem érjük az Újholdat. Ahol majd megint új és más feladatokkal és megközelítésekkel fogunk találkozni. Hiszen ezek az újra és újra előkerülő problémák, amiket mi újnak hiszünk, folyamatosan bennünk vannak. Mindig a lelki fejlődésünk és a saját önvalónkhoz való hozzáférésünket célozzák meg.
Miről is szól konkrétan ez a Telihold állás, ami még az elkövetkezendő két hétben jelen lesz, egészen az Újhold állásig? És napi szinten lesz benne az életünkben, kinek erősebben, kinek gyengébben, attól függően, hogy mit mutat a születési képletünk? Ezt sem, mint sok mást, nem lehet teljesen egyenrangúvá tenni mindenki életébenben. Van, akinél teljes életem minden kis pihe szálát érintő kérdés lesz, és vannak olyanok, akik ezt fel sem veszik, meg sem érintik őket. De valamilyen szinten mindenkit érint. Mindig, a születési képletünk horoszkóp elemeink a meghatározóak.
HOLD, Mágha Holdházzal az Oroszlánban
A Hold az Oroszlán jegyébe ért. A Holdunk, a valós, lelkünkben lévő énünk, az önvalónk, amit egész életünkben keresünk, beért egy nagyon erős, tüzes jegybe. A Nap és a Hold barátok, pedig valamiféle ellentétes energiákat hordoznak, mást képviselnek. De valójában a bennünk levő, és az általunk kimutatott energiák egységét mutatják. Ami belül jó, az kint is. És ami kint jó, az bent is. Ez mindig egységben kell, hogy álljon. Testileg, lelkileg, mentálisan kell, hogy egységben legyünk, csak akkor tudunk előre haladni a saját utunkon, mert különben megrekedünk az úton, valahol, és csak topogunk, de nem haladunk, csak rágódunk valami meg nem rághatón. Ami aztán elvihet egy betegségbe, fizikai megnyilvánulásba.
Ezzel a Mágha Naksatrával hozunk magunkkal valami hihetetlen erőt, belső lángolást, belső nagy és hatalmas energiát. Mi magunk lehetünk a saját magunk Oroszlánkirálya, aki mindig ott van, ott fenn a szírt tetején, és mutatja az utat, ötletekkel, érzésekkel, vagy valóban kétkezi munkával, tevőlegesen. De mindig erőt képvisel, nagy erőt, hatalmas erőt.
És egy un. királyi, minden tudással teli energiát ad itt a Holdunknak.
Amikor haza megyek, tudom, hogy minden, amit mondtam és tettem nap folyamán, az én vagyok. Lehet, hogy ezt mások, másképpen értelmezik. Ez az én királyi (mert a Mágha királyi tudásokat, érzéseket hordoz), mindennel tisztában lévő energiám, másnak felsőbbség rendűségnek tűnhetnek, fenn hordom az orrom érzésnek tűnik kifele. „Mire van ez oda magától?” – teszik fel a kérdést mások. Érzem és tudom, hogy van mögöttem valami, ami valami nagy és kiváltságos erő. Csak valahogy, lehet, hogy olyat, amit még nem fejtettem meg, csak érzem. Érzem valami miatt fontos vagyok, fontos vagyok és hordozok értékeket, tudást és megvalósítást. És néha odaszólok valakinek: „hozd ide a koronám!, mert szeretném feltenni!” Ő nem azt kérdezni, hogy merre keressem, jobbra vagy balra? Hanem azt kérdezi: „mi az a szó, hogy korona”? Amit magamban erősnek, szilárdnak, megdönthetetlennek érzek, stabilnak és rendíthetetlennek, az másnak lehet, hogy nem jelent semmit, nem tud vele mit kezdeni.
Valahol belül tudom és érzem, hogy az önmagam megkeresése, az önvalóm megtalálása, az azzal való azonosulás a fő életcélom. Amit nekem magamnak meg kell járnom, be kell építenem, és hozzá kell csatlakoznom. Ez vagyok én, vegyétek tudomásul!
Nap Shatabisha a Vízöntőben
Ez egy teljesen ellentétes energia, mint a Hold az Oroszlánnak.
Itt be vagyunk szorítva. A Nap rangvesztett állapotban van, nem tudja a hatását kinyilvánítani. Mindig az érzésünk, hogy ebben hol vagyok én? És meg be is skatulyáz, rendez, korlátok közé, szabályok közé akar betenni. Egy olyan szabályrendszert akar ránk kényszeríteni, ami idegen, ami nem azonos velem. Mert bekorlátoz, olyan korlátokat húz, amibe én nem akarok beleférni.
És mellette a Merkúr, ezt ki sem tudom jól kommunikálni jól(mások nem értik, nekem, mi ebben a rossz). És mellette a Szaturnusz, aki még nagyobb szabályrendszert nyom rám, feladatokat, sorompókat, napi szinten. Be vagyok szorítva, be vagyok korlátozva. De ez, nem az én Napom, nem az én egóm!
Hogyan tudom ezt a kétféle energiát összefésülni, hogy ebből fejlődjek, előbbre lépjek?
Talán: napi szinten teszem a dolgom, csinálom, a legjobb tudásom szerint, és amikor hazaérek és magamra zárom az ajtóm, rájövök, hogy mindent jól csináltam, és mindent beletettem. Mert, bár lehet, hogy nem tudom beletenni látszólag az egómat, de minden, amit tettem, cselekedetem, dolgom arról szól és úgy nyilvánul meg, hogy tudom minden bölcsességem és tudásom, világnézetem, és világ látásom a helyén van. Én a saját elvárásaim szerint, magam és mások felé, és a saját megvalósitandó szvaruppám szerint éltem le a napomat. Mert minden, amit tettem, az arról szól, hogy minden tevékenységemben a saját önvalómat keressem és találjam meg, és aszerint cselekedjek. A napi problémák csak feladatok, amiket meg kell oldani, a legjobb tudásom szerint. De minden probléma élezi, és csiszolja az utat magamhoz, önmagamhoz, a valós énem megtalálásához.
Hogyan mutassam meg magam, és találjam meg magam, amikor megint korlátok közé szorítanak a fizikai, a külső energiák.
Működök, de engem és az énáltalam kisugárzott energiák megint a szabályokról szólnak, amiről, mint Hold már nagyon szeretnék leválni, ne ez mozgassa az érzelmeimet, a gondolataimat! (Szatabisha) Nekem is rossz, de környezetemnek még rosszabb, mert olyan szabályokat állítok fel, és állítanak fel és próbálok megfelelni , aminek soha senki nem tud megfelelni. Még én sem magamnak.
De hogyan tudom ezt a két ellentétes energiát összefésülni, hogy ebből tudjak tanulni és fejlődni? Mi a megoldás, mi a kimenet?
A napi szinten, a plútói energiákból feljövő érzése, érzelmek, gondolatok, hogyan tudnak realizálódni, ezzel az erős oroszlános lelki energiával és azzal a kicsit elveszett, erőtlen Napunkkal, ami úgy néz ki, hogy semmit nem tud realizálni itt és most. Hát valahogyan össze kell, hogy békítsük ezt két ellentétes energiát magunkban! Ez a feladat!
Ismerjük el, és tudatosítsuk magunkban, hogy bármi ér napi szinten, feladatokkal, problémákkal, az nem ellenem szól. Ez csak egy feladat és egy probléma, de én közben is, előtte is, utána is, tudom, hogy ki vagyok! Tudom, hogy merre tartok! És tudom, hogy mi a fontos számomra, és mi nem.
Kell, hogy rálássunk arra, olyan nagy összefüggésünkre az éltünkben, kapcsolatainkban, amelyek azokkal a bizonyos plútói mélységekkel megismerhetőkké válnak majd. És hogy beszéljünk az érzéseinkről, és tisztázzunk bizonyos helyzeteket az életünkben. Kimondani és lezárni dolgokat, amivel már nem vagyunk önazonosak, és nyitni és arra fordulni, ami a miénk lesz. Nem hagyni önmagunkat méltatlan dolgokban felaprózódni, hanem utat engedni a saját szárnyalásunknak.
Remélem mindenkinek sikerülni fog! ha most, még lesz rá máskor is alkalom, de a mostani erre a legkedvezőbb.